Ki ne tapasztalta volna, hogy ha egy adott tárgyat, szolgáltatást, vagy bármit intenzíven keres a google-on, akkor onnantól kezdve a témához kapcsolódó hirdetések garmadát kapja kéretlenül. A dolog ezzel nem ér véget, ugyanis a szolgáltató elraktározza az érdeklődési körre vonatkozó információkat, rengeteg adatot tud meg. Tudja miről, milyen hosszan érdeklődött és milyen sűrűn.
Egy személyes példát említenék.
Elhatároztam, hogy készítek magamnak egy elektromos bőgőt. Ehhez az információkat az internetről próbáltam összeszedni és tucatjával keresgéltem a bőgő alkatrészeket forgalmazó cégek honlapjain. Ezt követően bármi mást nyitottam meg, akár híreket, vagy mást, folyamatosan tucatjával kerültek a hírek közé hangszerhirdetések, hangerősítő berendezések.
A minap egy nagyon tanulságos dokumentumfilmet találtam a Netflixen.
Címe: The Social Dilemma.
Sajnos nem szinkronizálták, így angol nyelven magyar felirattal nézhető. Olyan emberek nyilatkoznak a filmben, akik régebben a Facebook-nál, a Google-nél és hasonló helyeken dolgoztak. Olyan feladatokat láttak el, mint pl. programok írása a felhasználók szokásainak megfigyelésére, reklámok küldése irányítottan, vagy éppen felhasználók „beetetése” minek következtében intenzív keresésre kényszerültek azok, akik rákattintottak. Vagy éppen adathalász programokat írtak.Ezek az emberek már nem dolgoznak a szolgáltatóknál, erkölcsi, etikai okok miatt hagyták ott a munkahelyüket. Az idő múlásával a programok fejlődése és a Big Tech cégek pénzéhsége exponenciálisan emelkedő tendenciát mutat, így a kezdeti cél, az informálás, mára már dezinformálássá változott. Ez etikai dilemmákat vet fel.
A film elég hosszú (3 óra 25 perc), képtelenség mindent leírni, meg kell nézni, megéri, tanulságos. Természetesen azoknak ajánlott, akik érdeklődnek e téma iránt. A film eleje elég unalmas, hosszú a felvezetés, aztán később beindul a cselekmény.
Megtudhatjuk például, hogy a Google nem kizárólag csak egy kereső program. Ne gondolja senki, hogy ingyenes. A hirdetők fizetnek érte azért, hogy hirdetéseket tegyenek közzé. Ezért a Google legfontosabb feladata a felhasználók figyelméért való küzdelem a többi hasonló céggel szembe. Azt kell megérteni, hogy az árucikk, amit a Google (és a többi cég) ajánl a fizető megrendelőinek, az a felhasználók figyelme, tehát mi magunk válunk árucikké. A legfontosabb eszközük a figyelmünk lekötése. Azt mérik, hogy a felhasználók mennyi időt töltenek a világhálón, milyen gyakorisággal és milyen témakörökben keresgélnek. Észrevétlenül formálják a nézeteinket, megváltoztatják szokásainkat és ezzel tönkre teszik az életünket. Mindenki családjában van fiatalkorú mobilt használó, aki szinte egész nap le sem teszi a telefont. Mobil függővé válni rövid idő alatt lehetséges, és ez a Big Tech cégek malmára hajtja a vizet. A filmben szó esik a kibertámadásokról. A kibertámadásokat egyének vagy szervezetek indítják politikai, bűnügyi vagy személyes szándékaik szerint a titkosított információk megszerzése vagy megsemmisítése céljából. Az adathalászás, a botnetek telepítése és működtetése, a webhelyek közötti szkriptelés (és még jó pár dolog) mind szolgálhatja azt a célt, hogy adatokat tudjanak meg rólunk, a felhasználókról.
Tapasztalt már olyat, hogy a számítógépe zombi rabszolgává válik, anélkül, hogy tudná? Észrevette, hogy számítógépe hirtelen lelassult, semmilyen nyilvánvaló ok nélkül? Lehet, hogy ez semmi, de lehet, hogy a számítógép más dolgokkal van elfoglalva.
Sajnálatos módon a facebookon történő jelölgetések is vezethetnek oda, hogy személyes adatok illetéktelenekhez jussanak. Biztos előfordult már, hogy kéretlen jelölési ajánlatot kapott. Ilyen ajánlat nagyon sok helyről érkezhet. Vannak olyan emberek, akiknek akár több ezer ismerőse is van. Vajon mindegyiket ismeri az illető? És azt is tudja mindegyikükről, hogy kiről milyen adatok kerültek a szolgáltatók birtokába?