2021. január

A DEMOKRÁCIA a társadalom jelentős számú, szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer, egy közös területen, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását. A jogosultak közügyek döntéseiben való részvételi módja alapján közvetlen és képviseleti demokráciák létezhetnek.

A SZÓLÁSSZABADSÁG  a véleménynyilvánítás szabadságának része, ez utóbbi kommunikációs „anyajogként” magában foglalja a szólás- és sajtószabadságon kívül az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát, a művészi, irodalmi alkotás szabadságát, a művészeti alkotás terjesztésének szabadságát, a tudományos alkotás szabadságát, a tudományos ismeretek tanításának szabadságát.
Szorosan ide kapcsolódik a lelkiismereti és vallásszabadság, a politikai részvételi jogok, valamint a gyülekezési jog is.
A véleménynyilvánítás joga korlátozható, de a főszabály a szabadság, és a kivétel a korlátozás. Egy demokratikus társadalomban a korlátokat kell korlátok közé szorítani, nem a szólást. 

A NYÍLTSÁG azaz EGYENES BESZÉD, amely az érzelmeket, gondolatokat ferdítés, kertelés nélkül közli, kinyilvánítja mások előtt. Tartózkodás, zárkózottság nélküli, természetesen egyszerű modor, magatartás más személlyel. A nyíltságnak nem kell egyben sértőnek is lennie. A nyíltság mindig értékelendő, akármennyire is fájdalmas.
Őszinte becsület; ragaszkodás az erkölcsi elvekhez és a tisztességes viselkedéshez, ezért nem kell titkolóznia.
__________________________________________________________________________________________________________________

Ezeket a szépen és közérthetően megfogalmazott meghatározásokat kérem, hogy értelmezzék, hasonlítsák össze azokkal a helyi viszonyokkal, ahol élnek. Gondolkodjanak el, hogy az elmúlt években és azelőtt mi volt tapasztalható és mi a helyzet 2020-ban. Tapasztalnak valami változást? 

Magyarország társadalmi rendje, képviseleti demokrácia. Ez azt jelenti, hogy a választójoggal rendelkező magyar (és más....?) állampolgárok öt évente választhatnak tisztségviselőket.  Ezzel gyakorlatilag kimerítettnek tekinthetők a lakosság demokratikus jogai. Sajnálatos, hogy többnyire a választásokat követően jönnek elő azok az anomáliák, melyek ha a választásokat megelőzően váltak volna ismertté, akkor a választók másként szavaztak volna. Mit lehet tenni? Gyakorlatilag semmit. Vannak azonban példák arra, hogy egyes településeken meg kellett ismételni, újra ki kellett írni a választásokat. Ebben nagy szerepe van a civil kezdeményezéseknek. A civil kontroll az ami fékezheti egy településen a hatalmon lévők ámokfutását.

Még egy gondolat, amit a TV-ben egy (ellenzéki) politikustól hallottam: "... mi mindig kérdezünk, és amit mi kérdezünk, azt az állampolgárok is kérdezik, mert mi őket képviseljük..."

Érdemes ezen elgondolkodni. Az, akire Ön Kedves Olvasóm szavazott, kérdez egyáltalán? 

Vissza kezdőlapra